Szolgáltató adatai Help Sales ÁSZF Panaszkezelés DSA

Water for Elephants - trailer és leírás

Robert Pattinson Oscar-díjasok közé keveredett. A hardcore Alkonyat-rajongóknak most szólunk, itt bizony színészet lesz a vásznon.

A tengerentúli mozikba április 22-én érkező alkotás jó kis 1930-as évekbeli kosztümös alkotás, a cirkusz világába kalauzol el minket, mindezt Sara Gruen bestseller regényére alapozva. Egy Jacob nevű öregember mesélni kezdi a leghíresebb amerikai cirkusz, valamint saját szerelmi történetét. A fiatal Jacob (Pattinson) állatorvosként egy cirkuszhoz szegődik, ahol szerelmes lesz az idomárnő Marlena-ba (Reese Witherspoon). Az érzelmek sokáig csak a mélyben tombolnak, a cirkuszigazgató August (Chritoph Waltz) ugyanis Marlena férje. A két fiatal mégis élethosszig tartó szerelemre lel.

A Constantine - A démonvadász és a Legenda vagyok rendezője, Francis Lawrence új filmje.

0 Tovább

Scott Pilgrim - nyitány

Azoknak, akik nem értik, mikért a Scott Pilgrim az egyik legjobb képregény-adapt.

0 Tovább

Napi tévé

Mai ajánlat egyértelműen a Retúr című magyar film 1996-ból, Palásthy György rendezésében.

A MÁV ingyenesen utaztatja a 70 év feletti nyugdíjasokat, akik össze is jönnek a vonatokon. Öten azzal múlatják az időt, hogy este felszállnak egy szerelvényre, reggel visszérkeznek Budapestre, a köztes időben pedig sztorizgatnak egymás közt.

A főbb szerepekben Sinkovits Imre, Agárdy Gábor, Lázár Kati, Bárdy György, Kibédi Ervin és Lohinszky Loránd.

A film 21 órától látható a Duna Televízió műsorán.

0 Tovább

Retrósított plakátok

Sean Hartter a saját blogján tette közzé plakátötleteit, melyek a 60-as évek stílusát követve hangulatos, retró életérzést árasztanak magukból. Van itt 2001: Űrodüsszeia, Kill Bill, Watchmen, Csillagok háborúja, Péntek 13.

A képre kattintva megtekinthető az összes, némelyik egyenesen zseniális.

0 Tovább

64. BAFTA-díjátadó jelöltjei

Ma reggel a Brit Film és Televíziós Művészetek Akadémiája is kihirdette a jelöltjeit, akik közül a szerencsések február 13-án vasárnap örülhetnek a díjaknak. A király beszéde 14 jelöléssel vezeti a listát, mögötte a Fekete hattyú 12-vel, az Eredet 9, míg a 127 óra és A félszemű egyenként 8 jelöléssel büszkélkedhet. Az amerikai favorit, A közösségi háló összesen hat jelöléssel bír - jelzésértékű mind az eddig díjátadókra, mind az Oscar-jelöltek kihirdetéséhez, hogy Európában a többi alkotást jobban kedvelték.

Egy posztumusz-jelölés is jutott az idén, Pete Postlewaith hosszas küzdelem után hunyt el, a Tolvajok városa című alkotás maffiafőnökeként búcsúzott a nézőktől.

Akkor a lista!

Legjobb film

A félszemű

A király beszéde

A közösségi háló

Eredet

Fekete hattyú

Legjobb brit film

127 óra

A király beszéde

Another Year

Four Lions

Made in Dagenham

0 Tovább

Másnaposok 2 - fotók

Május 26-ig sok szép fotót és egy ütős előzetest várunk majd a Másnaposok 2-höz. A képek már érkeznek is. Doug megint csak a végén látható... Vajon ő lenne a majom?

 

 

0 Tovább

Spartacus: Vér és Homok

0 Tovább

Zöld darázs 3D (The Green Hornet)

Manapság már nem csak az emblematikus és nagy rajongótáborra építő, mainstream képregények jogosultak a nagyjátékfilmes megvalósításra, a kisebb, de stílusosabb karakterek is meghódítják a vásznat. A Batman-, Pókember- és Superman-kalandok után egyre több kultikus figura vagy történet landol a vásznon, elég csak megemlíteni a Sin Cityt, a Vasember-filmeket. A technikai fejlődés mellé az is kellett, hogy a Marvel-kiadó önálló studiót alapítson, így házon belül keltheti életre hőseinek filmverzióit (idén Thor és Amerika Kapitány). Ez hatalmas lökés a műfajnak: ami az animációs filmek terén a Pixar versenyelőnyét jelenti, az most a Marvel piaci előnyében ismerhető fel. Most már a DC is rohamléptekben kelti életre szereplőit (Zöld Lámpás), de a kisebb kiadók is joggal házalhatnak termékeik adaptálásáért.

A kezdetben rádiójátékként funkcionáló, az 1940-es évektől kezdve képregény formában is kapható (1989-től újra forgalmazzák), majd ugyanekkor filmsorozatként is megjelenő páros egyre nagyobb rajongótáborra tett szert. 1966-67 televíziós idényében pedig egy 26 részes sorozat formájában jutott el a nézőkhöz. Ilyen előtörténettel nem csoda, hogy a 3D-hullám tagjaként eljutott a mai mozinézőkhöz, igaz, ez még konvertált változata a 3D-nek, mégis a szebbik - szemben A titánok harca című film japán kabuki-színházat idéző látványával. A rendezést a művészfilmes körökben sztárolt rendezőre, a francia Michel Gondryra bízták, a forgatókönyvet Hollywood testes párosa, Seth Rogen és Evan Goldberg írta, előbbi még a főszerepre is bejelentkezett.

0 Tovább

Wiki-Rebels

A modern kori újságírás és médianyilvánosság talán legnagyobb úttörője Julian Assange és az általa vezetett szervezet, a Wikileaks. A szervezet titkos információk kiszivárogtatásával foglalkozik, azonban a média lényegében csak a politikai, ott is kiemelten az Egyesült Államok hadi- és külügyi módszerei ellen indított hadjáratával foglalkozik. Egy svéd dokumentumfilm arra vállalkozott, hogy egy kiforratlan kortárs jelenséget és annak vezéralakját követve betekintést engedjen a sajtószabadság globális értelmezésébe.
A háttérről röviden annyit, Assange már fiatalon is komoly hírnévre tett szert, mikor közreműködésével Ausztráliából felügyelték az Egyesült Államok katonai műveleteit. A fiatalember egyszemélyben vált az információs szabadság élharcosává, az általa vezetett szervezet pedig a transzparencia következetes és kegyetlenül őszinte képviselője. Úgy is mondhatnánk, hogy háborút indítottak a harcoló felek ellen, azonban helytállóbb, ha úgy fogalmazunk, a WikiLeaks projekt nem más, mint a kíváncsi ember jogos követelésének beteljesítője. Ha már mindenki az átláthatóságról prédikál, akkor itt egy szervezet, amely szelekció nélkül tárja elénk a legkényesebb kérdéseket.
Foglalkoztak már az elefántcsontparti tömeges mérgezés hétterével, az afganisztáni amerikai jelenlét hátterével. Mostani legnagyobb dobásuk az iraki katonai anyagok kiszivárgotatása mellett az amerikai diplomácia belső levelezésének, táviratainak tömeges közzététele. A diplomáciai következmények beláthatatlanok ugyan, de még nem tört ki háború ezekből fakadóan. Sokkal inkább érdekes a filmben csak említés szintjén megbúvó információk kifejtése. A szervezet online megjelenését sokáig a svéd Pirate Bay torrentoldal és használói köre támogatta, az oldalt azonban az amerikai jogvédő szervezetek perbe fogták, melyet meg is nyertek a fájlcserélőkkel szemben. A mostani kiszivárogtatás kapcsán pedig már mi magyarok is hallhattuk, hogy milyen, az érintett által csak lejáratókampánynak nevezett ügybe keveték: a nemi erőszakkal vádolt férfi önként adta fel magát a rendőrségen, hogy tanúvallomást tehessen.
A WikiLeaks közösségén belüli ellentétek ekkorra váltak hatalmassá, Assange személyével és módszereivel megbarátkozni többé nem képes tagok új közösségeket építenek. Céljuk az, hogy ne csak az olyan nagy horderejű ügyek kerüljenek napvilágra, ami az USA politikai érdekeit sértik. A német Daniel Domscheit-Berg vezette Chaos Computer Club, majd az általa létrehozott OpenLeaks-projekt nem konkurencia igyekszik lenni az anyaszervezettel szemben, sokkal inkább alternatív fórum az olyan ügyeknekés azok kiszivárogtatóinak, amelyek Assange személye és a személyét ért vádak miatt bizalmatlanul tekintenek a WikiLeaks-re.
A kevesebb mint egy órás dokumentumfilm remekül mutatja be, milyen világot élünk. Kis hazánk egyik prominens politikusára utalva kijelenthető, a közvélemény tényleg nem bloggerek véleményére kíváncsi, mikor a televízió több emberhez eljut, a szelektált és megszűrt információk pedig éppen elégnek bizonyulnak a befolyásoláshoz. Újságokat, televíziós csatornákat képesek elhallgattatni az érdekelt felek, csak azért, hogy védjék magukat és üzleti-gazdasági-politikai köreiket. A legszemléletesebb példa, mellyel élnek, az izlandi államcsőd utáni országos hangulat bemutatása, mely új, mélyreható reformok sorát indította az országban, mely így Svédország után a második legszabadabb médiatörvénykezéssel rendelkezik, Assange és Domscheit-Berg közreműködésével. Ez utóbbi tény, az izlandi médiatörvénnyel kapcsolatos kijelentések pedig még inkább figyelemre méltóak a hazai szabályozás új értelmezéseinek ismeretében.
Ami az egész dokumentumfilmből levonható, az Egyesült Államok mérhetetlen birodalmi arroganciával védi saját határait és érdekeit, melyek merevségük okán a bukás felé tereli az egyik legnagyobb világhatalmat. A világgazdasági válság már múlóban, ezzel szemben az amerikai piac és politika mintha szemernyit sem tanult volna a közel- és régmúlt hibáiból. Olyan ezt, mint Obama elnök támogatottsági statisztikájának tanulságai. AKik bőszen támogatták a változást hozó elnököt, szembesülhettek a ténnyel, hatalmas apparátus rejlik amögött, hogy az érdekszféra és a politika változatlan maradjon.
Az, hogy Assange és szervezete milyen hatással lesznek a modern civilizáció menetére, még kérdéses, az mindenesetre tény, az információkra szomjas emberek megtalálhatják azt a felületet, mely teljes hozzáférést biztosít a titkosított, ellenőrzött iratokhoz.
A dokumentumfilm részletekben megtekinthető a Youtube-on, vagy a TopDocumentaryFilm oldalán, ahol az egyik legborzasztóbb katonai videót is bemutatják, mely szerepel a filmben. Aki azonban fájlcserélő oldalról szerzi be, az sem követ el jogsértést, ugyanis nem védik jogdíjak és szerzői jogok az alkotást, teljesen szabadon terjeszthető. Igazi WikiLeaks-szellemiség.

A modern kori újságírás és médianyilvánosság talán legnagyobb úttörője Julian Assange és az általa vezetett szervezet, a Wikileaks. A szervezet titkos információk kiszivárogtatásával foglalkozik, azonban a média lényegében csak a politikai, ott is kiemelten az Egyesült Államok hadi- és külügyi módszerei ellen indított hadjáratával foglalkozik. Egy svéd dokumentumfilm arra vállalkozott, hogy egy kiforratlan kortárs jelenséget és annak vezéralakját követve betekintést engedjen a sajtószabadság globális értelmezésébe.


A háttérről röviden annyit, Assange már fiatalon is komoly hírnévre tett szert, mikor közreműködésével Ausztráliából felügyelték az Egyesült Államok katonai műveleteit. A fiatalember egyszemélyben vált az információs szabadság élharcosává, az általa vezetett szervezet pedig a transzparencia következetes és kegyetlenül őszinte képviselője. Úgy is mondhatnánk, hogy háborút indítottak a harcoló felek ellen, azonban helytállóbb, ha úgy fogalmazunk, a WikiLeaks projekt nem más, mint a kíváncsi ember jogos követelésének beteljesítője. Ha már mindenki az átláthatóságról prédikál, akkor itt egy szervezet, amely szelekció nélkül tárja elénk a legkényesebb kérdéseket.

0 Tovább

Piranha 3D

Az utóbbi években nagyon felpörgött a B (vagy ha jobban tetszik, trash)-filmek mozis bemutatása. Először is Tarantino és Rodriguez a Grindhouse-filmekkel (Halálbiztos és Terrorbolygó) lehelt új életet a zsánerbe, majd az ezekhez készített kamu átkötő trailerekből már 2010-ben bemutatták a Machete című mexikói vendetta-filmet, mely filmtörténeti emléket állít a legcsúnyább rosszfiúnak, Danny Trejo-nak. Most egy horror-remake-ben már bizonyító francia rendező, Alexandre Aja (Sziklák szeme) került a kamera mögé, aki az 1978-as, ma már klasszikusnak számító Piranha című filmet frissítette fel a mai korszellemnek megfelelően, mindezt 3D-ben, sok-sok B-vel, C-vel és D-vel - már ami a (fél)meztelenkedő hölgyek mellméreteit illeti. A nem kis mértékben feljavított látványvilághoz a történetet is hozzáigazították, hogy még több, ezúttal megindokolt de történetileg indokolatlan meztelenséget csempésszenek a képkockákra.

0 Tovább

Prolihisztor

blogavatar

Szelektált válogatás egy harmincas webpolgár gondolataiból, filmes írásaiból. Vélemény-folyam, mely műfajokhoz és témákhoz nem, csak személyhez kötött.

Utolsó kommentek