Prolihisztor

Peter Jackson és a Tolkien-adaptációk másodkoruk delén járnak, amikor is nevezett Bilbónk egy csapat törphöz csapódva készül azok királyságának, a Magányos hegynek bitorlóját kijátszani. Smaug, a rettenetes sárkány saját vágyainak engedelmeskedve betemette magát a törpök minden kincsével, a hegy belsejében osztozik ő förtelmes nagy zsákmányával a hajdanvolt törp birodalom dicsőségét hirdető termeken. Eközben a gonosz sem lapul, Dul Guldur mélyén sötét erők gyülekeznek, hogy ork légiótól támogatva visszatérhessenek Mordorba. A kettészakadt különítmény másik fele, egyszem Szürke Gandalf azon törekszik, hogy elejét vehesse a Boszorkánymester ármánykodásának, de sajnos késve érkezik a kihalt erődhöz. Ennyi a mese, amit J.R.R. Tolkien oly nagyszerűen kibővítve prezentált már számunkra, most jöjjön a film!

Paz de la Huerta külleme is megérett egy thrillerbe oltott 3D-borzadályhoz. A sztori szerint a kikapós főnővér sajátos módon törné be a friss húsokat, azonban a legújabb szerzeményébe kicsit belezuhan érzelmileg. Az emocionális függés mellé gyilkos indulatok is párosulnak, így bonceszközökkel ismertet meg közelebbről pechesebb karaktereket. Igazából egy laza torture porn-paródia, de valahogy egyik fele sem teljesül a kívánalmak szerint. Nagyon különleges akar lenni, pedig csak a tucatélményt adja meg. A rendező Duglas Aarniokoski, akinek a Hegylakó 4: A játszma vége és A végzet napja című filmeket nem köszöntük meg eddig. Az alkotás a csodás 2014-es valentin-napi felhozatalt erősíti Amerikában, nálunk egyelőre nincs hír róla.

Majdnem napra pontosan hét évvel ezelőtt sikerült csalódni a Warner-féle Supermanben: Bryan Singer rendezésétől sokat vártak a rajongók, az előzetes bizalmat azonban nem sikerült maradéktalanul megszolgálni. A világ legismertebb képregényhőse akkor kicsit felsült, hiába mentette meg már akkor is a világot, csak akkor épp Lex Luthortól. Így logikus elvárás volt, hogy egy újabb kispadozás után neki fognak esni, főleg, mikor látták, hogy a csak emberi alapokon létező Batman-széria sokkal komolyabb anyagi, kritikai és rajongói sikerélményben füröszti a DC-univerzumot. Ugyan két éve már bedobták Zöld Lámpást is a mozis köztudatba, ott valahogy nem volt egységes a földi és a csillagközi univerzum összhangja, újra jégre téve a z Igazság Ligája kalandjait: ki ne tudná, ami a Marvelnek a Bosszúállók (vagy itthon jobban elterjedve a Bosszú Angyalai néven ismertek - ld. a képregények '90-es évekbeli hazai megjelenéseiben). Mióta tavaly sikerült minden idők 3. legsikeresebb filmjét összerakni a Marvel-Disney tengely mentén, újra lángol a DC-Warner páros. Már akkor készült Az acélember, sokan fintorogtak is Zack Snyder rendezői szerepe miatt: elvégre hiába volt szolgai másolat a Watchmen, nem robbantott kasszát, míg a Sucker Punch - Álomháború pedig egyenesen anyagi bukás, a kritikusok és rajongók nagymértékű elutasítása mellett. Ilyen ellenszélben kellett az alkotóknak kiállnia a hegytetőre és saját víziójukkal lepisálni, hogy bebizonyítsák, az ő verziójuk igenis életképes.

Megkerülhetetlen tény, a késő 20-as és kora 30-as (zömében férfi) generáció egyik legmeghatározóbb sci-fi élménye az itthon akkor még Űrszekerek néven elhíresült széria filmes változatainak második része, a Khan bosszúja. Az 1982-ben készült klasszikus minden elemében a tökéletes trekkie-film: a gyermeki naivitással felvértezett pozitív karakterek, a velejéig romlott gonosz és az épített környezet mai szemmel retró módon mesés világa egyből beszippantotta az arra nyitott elméket - és el sem engedte a mai napig. Aki űrben játszódó sci-fit tervez, mind a mai napig képes meríteni a hatalmas sikerű sorozatokból és az egész estés filmekből.

Német koprodukcióban fog érkezni a legújabb Tarzan-feldolgozás, mely 3D-animációként tárja majd elénk a dzsungel hősének kalandjait. A szinkronhangok terén Kellan Lutz lesz Tarzan, egyéb érdemi hírrel nem tudok beszámolni - illetve ez sem az, elnézve a grafika minőségét... Ha valaki mégis érdeklődne, az bírja ki október elejéig, akkor indulnak az európai bemutatók.

Nehéz dolguk van vénülő fejemmel az animációs filmeknek, mert a cukiság, mint lehetséges faktor már régen kevés nekem, hogy megfogjon az alkotás. A történet sem mindig elég, elvégre jó belső matériához is elkél a vizuális hatás. Őszintén szólva utoljára talán az Így neveld a sárkányod volt ebben a magasságban szórakoztatás terén, míg a köztes alkotások inkább csak ideig-óráig hatottak rám - vagy még addig sem(ld. Rontó Ralph, amit még mindig hihetetlenül túlértékeltnek tartok). Most sem volt magasan a léc, elvégre egy ősember-család és a kontinensek vándorlása kapott egyidejűleg szerepet, ráadásul 3D-ben, amit alapból elutasítok, de most hagytam magam rábeszélni.

Nagyon nehéz szülés volt, mire kis hazánkban is bemutatták a masszív képregényes alapokon nyugvó új Dredd-filmet. Az amerikai bukás el is rettentette az első körben próbálkozó Pro Video-t, hogy a helyét hónapokkal később a Parlux vegye át. Eme üdvözítő tény eredményezte a tegnapi országos premiert, ráadásul a 3D-változattal tovább emelték a tétet. Hogy miért nagy szó ez? Mert a film ott van az év nagy bukásai közt: hiába az 50 millió dolláros gyártási költség, a marketinggel együtt nagyjából 80-100 milliós kiadási oldal mellé sikerült hazai földön egy igencsak nevetségesnek tekinthető 13 millió dolláros bevételt termelni. Nem csoda, hogy dobta a magyar forgalmazó! Azonban mégis elért hozzánk (addigra, mikor kint már Blu-rayen érkezik házhoz), így a 2012-es év B-filmes képregényadaptját mi 2013-ban köszönhetjük.

Judgment is coming - on dvd - to town... Elszomorított a tény, mikor az őszi hazai mozipremiereket listázgattam, mikre is lesz érdemes menni. Nem az a gond, hogy vicc nélkül bőségesen van miből válogatni, hanem az, hogy érthetetlen forgalmazói logika alapján kihagyja a Pro Video a hazai forgalmazásból. Indoklás szerint a gyenge amerikai megtérülés miatt, ami tény: az 50 millió dolláros gyártási költség egyötödénél tart a pénztáraknál, ami borzalmas bukás a Lionsgate számára.

Annak ellenére, hogy az előzetes kifejezetten stílusos lett, nagy valószínűséggel az 1995-ös Stallone-féle verzió is amiatt maradt alul a nagy vízen túl, mert egéz egyszerűen érdektelenség övezi a képregény-karaktert. Ennek ellenére hazánkban hatalmas siker volt, VHS-korszakban úgy terjedt, mint a vírus. Ergo a hazai piac nagy valószínűséggel megtermelte volna a hazai bemutatás költségeit, elvégre a Total Recall a gyengébb pontértékek ellenére is megtermelte a gyártási kiadásokat... Ezzel kifejezetten elcsúszott a projekt, hiába Pete Travis (Nyolc tanú, Végjáték) a rendező, a főszerepben Karl Urban áll- és hangjátéka, valamint Lena Headey sebhelyesarcú női főgonosza.

Marad számunkra a csúnya és rossz netes verzió, vagy türelmesebbje számára a hivatalos kiadvány valamikor a tél folyamán - hogy ez még idén, vagy csak 2013 elejére esik-e, ki tudja...

Az Underworld-széria mellett A kaptár-sorozat bír még nagyjából hasonló jelentőséggel a 2000-es évek horrorfilmjeinek rajongói körében: abszolút nem korszakalkotó vagy filmnyelv-újító alkotásokról van szó, csak úgy az egyszeri és könnyen fogyasztható kommersz horror rajongóit időről időre beszippanthatja a mozi sötétje. Míg a vámpírtörténet már a negyedik felvonásával büszkélkedhet, addig a játékból adaptált zombik elleni harc immáron ötödik alkalommal jelentkezik - mind a két alkotás tovább erősítve a házastársi viszonyokat, elvégre Len Wiseman Kate Beckinsale hites ura és rendezője, míg a Kaptár-rendező Paul W.S. Anderson pedig hasonló szerepet tölt be Milla Jovovich életében. Na de legyen elég ennyi a bulvár-részből, jöjjön az új kaland!

Alice-t legutóbb egy teherhajó fedélzetén hagytuk, amikor a több száz kiolvasztott rabbal egyetemben épp bevárni készült az Umbrella Társaság kommandósait. A nyílt vízen könnyedén elintézik a kommandósok a menekülteket, míg Alice ismét laborpatkánnyá silányul. A kihallgatások során mind jobban megőrülő nő azonban egy furcsa rendszerhiba révén kiszabadul, hogy Tokió utcáin találva magát meneküljön a zombik elől. Mint kiderül, Wesker, az Umbrella (volt) feje áll a kiszabadítási terv mögött, mivel Alice birtokában van a fegyver, amivel a Vörös Királynő fajirtási tevékenységének gátját állhassák. A telep, ahonnan Alice menekülni készül, az Umbrella kísérleti víz alatti telepe, ahol a víruskísérleteket tesztelték a klónokon. Eközben a felszínről is indul egy csapat, akik a felfelé vezető utat tisztítanák meg, csakhogy összetűzésbe keverednek a telep őreivel.

Ütött a végítélet napja, most már nem csak Jane Austen világsikerű könyve lett a zombik martaléka, de Lincoln elnök életpályája a vámpírok árnyékában került újraírásra! Seth Grahame-Smith saját könyvéből írt forgatókönyvére csaptak le Hollywoodban, a megkérdőjelezhető sikerű adaptációra pedig Timur Bekmambetov rendezőt kérték fel. Első blikkre jó választás, elvégre a derék orosz rendező bizonyította már rátermettségét mind a témában (Éjszakai őrség), mind amerikai terepen (Wanted). Ha teljesen őszinte akar lenni az ember, akkor kénytelen bevallani, valahol motoszkált a gondolat, milyen lenne egy hasonló történelmi-fikciós mash-up, főleg egy karakteres rendező által levezényelve, vámpíros témában ilyen minőségét tekintve ínséges időkben, amikor csak a csillogó vámpírok futnak…

Abraham Lincoln (Benjamin Walker) kisfiú kora óta retteg, ekkor vesztette el édesanyját: a háziasszony vámpírharapás áldozata lett, melynek a fiú szemtanúja volt, még ha az eseményeknek nem tudott ilyen jelentőséget tulajdonítani. Édesapja haláláig csak tervezgette a bosszút a fiatalember, majd egy alkoholgőzös éjszakán bosszút kívánt állni édesanyja gyilkosán. A kísérlet majdhogynem az ő halálával ért véget, a vámpírrá alakuló férfi vérszomjától csak egy kocsmában megismert vadidegen, Henry Sturges (Dominic Cooper) közbelépése menti meg. Henry vámpírvadász, aki célt ad Abraham bosszúvágyának, mind jobban megzabolázva a Springfield városában ténykedő vámpír-populációt. Lincoln mind nagyobb szerepet vállal a közéletben, melynek nem kis mértékben Mary Todd áll a hátterében, egy tehetős család lánya, akinek vőlegénye politikai karrierről álmodozik. Főhősünk azért, hogy egyrészt védje embertársait a vámpíroktól, másrészt védje saját gyarlóságuktól a rabszolga-tartás miatt, egészen az Amerikai Egyesült Államok elnöki pozíciójáig küzdi fel magát. A polgárháború során azonban újabb nehézségek érik, a föderációs seregeket vámpírok tömegével töltik fel, ezzel is megnehezítve az elnök vámpírellenes harcát.