Ritka az, amikor ki lehet nyugodt szívvel jelenteni, hogy vérgyenge évet futnak az animációs filmek. Idén eddig lefutott A mogyoró-meló, A Lego-kaland, Mr. Peabody és Sherman valamint a Rio 2. is. Ezek együtt nem hagytak egy értelmes filmélményt hátra, még az agyondícsért Lego-film is próbára teszi a felnőttek idegeit, a többi meg csak úgy lefut, mint random-animáció szombati matinénak a tévében. Erre most jön egy nyalka viking kamasz sárkányháton és minden téren ledarálja a fenteb soroltakat. Ennek ellenére küzdenie kell a nézők kegyeiért, mert a szülők az egyetlen nyárra pozícionált mesére cseszik elvinni a kölköt, bezzeg Transformersre meg igen...

Hablaty kalandjaiba évekkel később csatlakozunk, ahol már serkenő szakállal és mind erőteljesebb kalandvágytó fűtve fedezi fel a világot Fogatlan hátán. Persze jóapja, a törzsfőnök jobban örülne, ha a néppel foglalkozna fia, elvégre a sajátjai előbbre valók. Ebbe a tipikus helyzetbe robban be Drákó Vérdung (itt kellett egy komolyabb "számolj el 10 másodperdicg, mielőtt megszólalsz"etap) és serege, akik ugyan szintén sárkányokat ülnek meg, azonban őket gyilkos indulat és uralkodási vágy hajtja. Ha mégsem lenne elég egy epikus sárkánycsata, a családi szál is berongyol a kis viking életébe: mint kiderül, anyja nem halt meg csecsemőkorában, hanem egy sárkány rabolta el, hogy emberi őrzőjük legyen. Igen, a sárkánypesztraság örökletes, mint kiderült. A családi újraegyesítés nem zökkenőmentes, elvégre Alfa-sárkányok csatája zajlik a háttérben, a dráma pedig csak súlyosbodik - ilyen egy Dreamworks-féle karakterfejlődés 2014-ben.

A történet mert nagyot vállalni, amit majdnem el is bír. A majdnem a populáris animációtól kissé szokatlan drámai szál, illetve az ebből fakadó dramaturgiai megroppanás. Mert bizony a film szövete itt-ott felfeslik ezen matériával való találkozásában, de örömteli, hogy ebből nem spoilereztek el semmit az előzetesekben. Bár ezt tették volna az anyai szállal! Sokkal több potenciál lett volna a valós idejű felismerésben, mélyebb átélést biztosítva a nézőknek. Így maradt a meglepetés későbbi lehetősége, mely már sorsfordító lesz a sárkánylovas főszereplő életében. Bár rebesgették a bemutató előtt a trilógia lehetőségét, a mostani állás szerint kockázatos vállalkozás lenne a mostani bevételkiesés miatt. Ez egyrészt érthetetlen, hiszen 2010-ben csak a Toy Story zárórésze tudta (szerintem érdemtelenül és túlmagasztalva) megelőzni a díjátadókon is. Pedig újdonság lévén nagyobb létjogosultsága lett volna, de így, hogy most még csak annyit sem hozott világszerte, mint az első rész csak Észak-Amerikában, felejtős - bár ott lebeg egy 2016-os folytatás a bejelentések közt.

Ez azonban nem a rendező, Dean DeBlois hibája, ő nagyon jól felmérte, merre is kell továbbvinni a történetet, milyen léptékben érdemes emelni a lécet, amit a film simán át is ugrik. Nem lett önismétlő, mint a Shrek néhány esetben, tudta és merte nevelni a karaktereket, képes volt más szálakat is beleszőni a sztoriba, a főgonosz szerepe sem lett egy digitális karton, amit rángatnak a vásznon. Motivált szereplők küzdenek a vásznon olyan szívvel és lélekkel, amit élőszereplős filmek is megirigyelhetnének. A hazai szinkron is több mint eltalált, még könyebb azonosulni a szereplőkkel, főleg, ha belegondolok, az Azok a hetvenes évek show egyik főszereplőjének, a gizda és lúzer Eric Forman magyar hangján, Hamvas Dániel szinkronján szólal meg Hablaty. Van itt elnyomó és erős karakterű apa, van itt szomszéd szőke csaj is. Tökéletes választás!

Idénre már csak egy említésre érdemes versenyző maradt hátra, a Hős6os, ami talán felérhet erre a szintre, úgyhogy ha Oscar-szempontból nézzük az idei animációs felhozatalt, most már illendő lenne nyernie a Dreamworksnek. Utószónak pedig annyi, nem kell a gyereket felesleges behatásoknak kitenni, nem kell a 3D ide, a képminőség és a színek is élettelibbek a normál verzióban, úgyhogy csak bátran álljanak sorba a szülők a 2D-re. Értékelés: 8/10