A fiatalok körében hatalmas sikert jelentenek a regények folytatásra építő sorozatai. Ide tartoznak a Harry Potter-könyvek, az Alkonyat kötetei, de még a Rémségek cirkusza regényhalom is. Ezekből filmet készíteni nem jelent nagy anyagi kockázatot, a regényváltozatok rajongói biztos nézőszámot generálnak az ilyen alkotásoknál,kivétel csak a Rémségek cirkusza, de inkább a filmes megvalósítás hiányoságai és minősége lehet az oka, valamint a hype hiánya, de a varázslófiú kalandjai és a szerelmi háromszög vámpírral-vérfarkassal nehezítve is hatalmas sikereket jelentek a filmvásznon is.

 

Vannak olyan regényfolyamok, amik nem feltétlenül a fiatalabb korosztályokat célozzák meg. Ilyennek számít Dan Brown életműve Langdon professzor kalandjaival, ami a mozipénztáraknál is szépen teljesített, valamint a messzi északról származó Stieg Larsson tervezete, a Millenium-trilógia, s annak első nagyjátékfilmes változata, cikkünk tárgya, a tetovált lány. Az eredetileg tíz kötetesre tervezett sorozat azonban Larsson 2004-es halála miatt megmaradt trilógiának, azonban így is a svéd kortárs irodalom, a filmek elkészültével pedig a kortárs filmművészet nemzetközi szinten is kiemelkedő darabjainak számítanak.

 

Mikael Blomkvist (Michael Nyqvist) újságíró a Millenium folyóirat publicistája, egy bírósági tárgyaláson rágalmazás miatt börtönbüntetésre ítélik. A börtönbe bevonulása előtt felkéri a Vanger-család és cégbirodalom feje, Henrik (Sven-Bertil Taube) felkéri az újságírót, nyomozza ki unokahúga, Harriet (Ewa Fröling) 40 évvel korábbi eltűnését. A felkérés előtt alaposan leellenőriztették a profig hackerlány, Lisbeth Salander (Noomi Rapace) segítségével. Blomkvist beköltözik a Vanger-család privát szigetén található egyik vendégházba, majd aprólékos munkával és Lisbeth (kezdetben távoli) segítségével mind jobban haladnak a nyomozással, egyre több, a családot érintő titokra bukkannak, nem kis meglepetésekkel tarkítva útjukat, melynek során egymás testi bizalmába is beavatják a másikat. A Harriet utáni nyomozás során azonban több furcsa gyilkossági esetre is bukkanak, olyan kapcsolatot vélnek felfedezni az esetek között, melyeknek köze van a lány eltűnéséhez.

 

Larsson regénytrilógiájának első darabja nem véletlenül ért el hatalmas nemzetközi sikereket. Amellett, hogy bántóan realista és kendőzetlen társadalmi korrajz, merészen meg meri mutatni a múlt szégyenfoltjait, a náci múlttal való szembenézés egyik legőszintébb példáját mutatva. Regényének filmváltozata pedig kiszakítja a történetet a svéd környezetből, a filmnyelvnek köszönhetően egyetemes érvényű alkotást kapunk, mely cseppet sem a szájbarágóan didaktukis stílussal, hanem egyenes gerincével és megingathatatlan hitével viszi előre a történetet. Larsson könyvei  eladása alapján a világ legnépszerűbb szerzői közé tartozik, azonban sikereit nem élhette meg. Emiatt is érdekes, hogy majd a teljes nemzetközi karrierút hogyan lesz hatással a filmek jövőjére, ugyanis csak ez a film 100 millió dollár felett hozott világszerte, az egyik legnagyobb arányú nemzetközi sikert aratva.

 

A film igazi érdeme a két teljesen külön utakat járó főszereplők közti kapcsolat alakulása, ami kicsit hasonul A mások élete című német film szereplőviszonyaihoz, bár ott a rendszert szolgáló Stasi-lehallgatótiszt óvja az életét egy magánál sokkal többre tartott értelmiségi lázadónak, itt pedig a rendszert kijátszó hackerlány az, aki nem csak segítségét, testét és ki nem mondva, érzelmeit adja megfigyeltje kezébe. Michael Blomkvist és Noomi Rapace nem csak az idősebb férfi-fiatal lány kapcsolati kliséjébe lehellnek, ha nem is új életet, de egy kevésbé látott verzióval gazdagítják azt. Míg Blomkvist egy igazi munkamániás, mégis érzelmes és erőteljes személyiség a vásznon, aki nem képes megalkudni a külvilággal, addig Lisbeth dacos, kívül kemény, belül viszont romokban álló lélekkel csodás filmes megjelenése az emocionális stílusnak (nem emós, mint azt a divathullámok kikiáltják, ez az igazi, szó szerinti értelmezés szerinti ábrázolás).

 

Niels Arden Oplev (A hit fogságában) filmje nem csak magában hatalmas siker, már az amerikai remake is folyamatban van, David Fincher (Benjamin Button különös élete) rendezésében Daniel Craig lesz Blomkvist figurájának megformálója, a nagy népszerűségnek és lassan kultstátusznak örvendő Noomi Rapace pedig nem vállalta a felkérést, hogy ő játsza el újra Lisbeth-et, így hosszas szereplőválogatás után Roony Mara-t láthatjuk majd a 2011. decemberére várható filmben. Akinek volt szerencséje Craig kisebb filmjeihez, a Tortához, az Ellenállókhoz vagy a Kitartó szerelemhez, az tudja, milyen tehetséges a színész valójában, a fiatal Rooney Mara pedig talán a legnagyobb ugródeszkát kapja karrierje beindításához, mert az eddigi alkotások (Youth in Revolt, Rémálom az Elm utcában) nem feltétlenül a nagy bemutatkozás legjobb ajánlólevelei.

 

9/10