Azt már Magnum óra tudjuk, hogy az Egyesült Államok részét képező kis szigetcsoporton messze nincsenek paradicsomi állapotok, már ha a szürke hétköznapokat nézzük. Most azonban édesbús történetet kapunk némi (kb háromsoros) sziget-történelemről, a családi titkok súlyosságáról, mindezt kissé felületes és olykor elnagyolt ábrázolással.

Matt King (George Clooney) családfő, ügyvéd és tulajdon-kezelő egyszemélyben. Életének talán legnehezebb időszaka vár rá, felesége kómában, egy hatalmas földterület eladása és családja gazdaggá tétele az ő vállán nyugszik, emellett saját mikroközösségét is csak újabb sorscsapások érik. Nem elég, hogy közlik vele, feleségét lekapcsolják a gépekről, amik hiányában napjai vannak csak hátra, de azzal is szembesül, felesége hűtlen volt hozzá, ráadásul a válást fontolgatta. Egyszerre idomulni egy tízéves lány kamaszos szárnypróbálgatásaihoz, egy tizenhét éves lány már majdnem kész személyiségének újabb árnyalatot adni, a pénzéhes családtagok szemében is értékelhetően jó döntést hozni, miközben felderíteni saját feleséged addig sosem ismert énjét... 

Szép, drámai, embert (színészt és rendezőt) próbáló vállalkozás, hogy egy ennyire visszafogott és kimért drámát tegyenek le az asztalra, amely próbálkozás úgy néz ki eddig,  meghozta gyümölcsét. Azért lenne kötözködés bőven, elvégre ha kór-drámát akarna az ember, akkor a jól háttérbe szorított Fifti-fifti minden téren felvenné a versenyt (ha nem köröket verne rá), ha drámát, akkor a díjátadók által totális elhanyagolással méltatott Drive lenne az ajánlat. Ezek hiányában megint az az érzésem, neveket jelöltek, nem alkotásokat. Clooney neve jól cseng, mind a vásznon, mind a jelöltek listájában, mellékes, hogy saját rendezésében (A hatalom árnyékában) jobban és emlékezetesebbet domborított, mint a párás Hawaii-on. Végig az volt az érzésem, George bátyónak nem esett annyira jól a fülllesztő trópusi éghajlat, nem csak szerepével, a légszomjjal is küszködött. Hogy ebből kifolyólag, vagy csak szimplán nem érezte át alakításának mélységét, vagy Alexandre Payne rendező kóborolt el a könyvadaptálás rejtelmei közepette, nem tudhatom.

Mindenesetre legalább akkora ürességet éreztem a megtekintés folyamán, mint amekkora az eladni szánt lakatlan területen található. Az alkotók jól megnézték a látképet, érezték a szagát, megült emlékeik közt az érzet, de ez csak erős megfelelt... ami úgy látszik, elég is egy Amerikai Filmakadémiának, hogy megdobja jelölésekkel a számára kedveseket. A politikus Clooney mérföldekkel elpicsázza a gyengekezű családapa Clooney-t, ami mögött saját tapasztalatok hiánya is áll(hat) - elvégre jóemberünk nemhogy nőtlen, gyermektelen is, így számára tényleg csak színészet a szülőszerep.

Másfél hét múlva kiderül, hogy a trópusi bonyodalom elér-e valami kézzelfogható sikert is, vagy csak jóemlékű és látszat-megbecsült darab lesz egy egyébként többre taksált életműben...