Érdekes hipotézisek születnek, ha elgondolkodunk azon a tényen, hány uralkodó faj volt eddig a bolygón és feltesszük az ebből következő logikus kérdést: Még mennyi lehet?

Ha nem is konkrétan erre ad választ a film, de egy több évtizedes franchise-t helyezett új alapokra, mintegy 10 évvel az első ilyen kísérlet után. Az akkori, Tim Burton nevével fémjelzett mozifilm nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, se a Burton-rajongók, se a majmok-széria lelkes követői nem azt kapták, amire számítottak (igaz, 100 millióból így is 360 felett hozott). A modern kor azonban ismét kitermelte legalább az alkotói igényt egy újabb poszthumán-alkotásra, bár itt még erősen humán kort élünk, egyelőre csak az első lépcsőfokot látjuk, ahol a majmok kilépnek az ember árnyékából, sőt, sok helyütt emberibbek is nálunk.

A 20. század technikai-tudományos fejlődése során megannyi betegséget győzött le az emberiség, most épp az Alzeimer-kór agyleépítő hatása ellen dolgozik egy szorgos tudós-csapat a GEN-SYS cégnél. A projekt vezetője Will (James Franco), aki édesapja betegsége miatt duplán motivált kutatóként veti bele magát az állatkísérletekbe, melyek sikeresen zárulnak. A tesztalanyt azonban dührohamának közepén lelövik, megsértve ezzel az édesanyja halála után megszülető Caesart (Andy Serkis talpig motion capture-gúnyában). A már a gyógyító szert öröklés útján magában hordozó Caesar villámgyorsan tanul, ezáltal idejekorán szembesül a ténnyel, ő csak egy majom az emberiség szemében. Miután egy félreértés során ejtett sebesülés miatt elkerül Will-től, a többi majom társaságában (kiérdemelve nevét) saját birodalmat kezd építeni, melynek végeredménye a majmok felszabadítása.

Ez a tudatra ébredés, mint látjuk, nem csak a számítógépek érdeme lehet. Ennél sokkal életszagúbb ez az alternatíva, amit az egyedfejlődési folyamatok, még ha sokkal nagyobb időintervallummal, de feltételezhetőnek tartanak. Maga a filmes ötlet 1968-ból származik, amikor a lázadás, osztályok felébredése és hatalmi igényeinek bejelentése idején egy ilyen alapötlet egy magasabb szintre emelt osztályharcot is jelképezett: a biológiai osztályharcot, mely már fajok között zajlik le. Philip K. Dick életműve örök tanulságul szolgál, sose tebb nálad érzőbbé és egyéni gondolkodásra alkalmassá a gépet, mert akkor a gyarló emberiség létére tör. Az emberi társadalmi hanyatlása magában hordozza egy új uralkodó, domináns faj létrejöttét, ami Dicknél a gépek felemelkedését vizionálta, mint mesterséges fajét. Ezzel szemben Pierre Boulle könyve a darwini evolúció egy továbbgondolása, netalán folytatása, ahol az ember pártfogásába vett majmok szép lassan átveszik az irányítást, szolgasorba taszítva az embert.

A "Lázadás" ezt a Boulle-i folyamatot ábrázolja számunkra, ahol a betegségek ellen küzdő faj életre hívja és megerősíti utódját az evolúciós ranglétrán. Arról nem beszélve, hogy milyen morális fegyvert ad az állatkísérletek ellen küzdők kezébe: nem tudhatjuk, hogy hosszú távon mit tett az emberiség a bolygón őshonos fajokkal, ahogy azt sem, mi vár ránk, ha tömegesen tudatos eszközkészítővé teszünk teljes fajokat (ld. tengerészeti bevetésekre használt delfinek, az itt is látható majmok, drogkereső kutyál). Most még csak kiaknázzuk ezeket a fajokat, de mi lesz, ha a szerzett készségeket továbbadják, netán örökítik? Ugyan eddig az ember a valaha volt legönveszélyesebb faj, de mi van akkor, ha nemcsak önmagát pusztítja (ld. emberiség története elejétől fogva), hanem konkurenciát is gyárt magának?

Kicsit visszatérnék a filmre. Ha szigorúan vesszük, nem blockbuster az alkotás, szezonálisan mégis tekinhetjük annak. Azok közt pedig A legjobb volt az idei felhozatalban, műfajhoz mérten kis költségvetésből az év egyik legjobb filmjét kapja a néző, szezonálisan pedig tényleg verte a mezőnyt. Anyagilag is jövedelmező a projekt, mely már most folytatásért kiált... 

A szereplők egytől egyig remek választásnak bizonyultak, Franco és Serkis viszi a hátán a filmet, amire azonban kíváncsi vagyok, vajon Serkis-t jelölik-e ezért az alakításért? Ez a téma már az Avatar óta a digitális filmkészítés vs. élőszereplős filmezés témakörének egyik sarkallatos vitatémája. A színészek most már azért is érdemelnek vajon díjat, ha trükkmesterek tucatjai bújtatják őt más gúnyába? Aki megnézi, mit hoz ki Serkis Caesar karakteréből, tudni fogja a választ.

9/10