Van egy Plan B nevű tehetséges brit előadó, aki már nem csekély szórakozást okozott a rajongói számára zenéjével, így hát úgy gondolta, lenne még mondanivalója a zene szcénán túl is. Fogott hát tollat, papírt majd kamerát és összerakta az elmúlt évek egyik legkomolyabb gettófilmjét. ill Manors London legmélyebb gödre, ahol összegyűlik a mocsok, ami nem azt a nyugati álmot sugallja, amit a mi káeurópai lelkünk üdvözülésként kerget. Helyette még lejjebb nyomnak a szarba, ahonnan csak akkor van kiút, ha képes vagy mindent magad mögött hagyni, ha nincs semmid és senkid. Egy ennyire erős és mégis üde elsőfilm esetében pedig nem is érdemes keresni a hibákat, mert ugyan akad néhány, de a soundtrack és a hangulat tökéletes ötvözetként ringat, mielőtt pofán vágna bűzös igazával.

>> a poszt folytatódik