Funkcióját vesztve, lényegi munkavégzését egyetlen (ismételhető) szignózási folyamattá degradálta le a Nemzet Miniszterelnöke. Sommásan így is meg lehet fogalmazni Schmitt Pál köztársasági elnök úr hivatalba lépése óta eltelt időt és az ezalatt végzett munkát. Az eddigi legsportosabb államelnökünk személye azonban nem kerülheti el a célzónát, melybe jelöltsége óta került. Elődei is részrehajlóak voltak, azonban megvoltak a saját lehetőségeik és módszerük. Erőteljes, akaratos, tudatos politikát és nemzet-reprezentációt folytattak, ami jelen esetben nem jelenthető ki.

 

Schmitt Pál jó képet vágva mindenhez írja alá a hozzá kerülő törvényeket, hogy a szavazófülkék forradalma lendületét se veszíthesse. Azonban máris hatalmas problémák merülnek fel pusztán pozícióját illetően. Lázár János, aki most a Fidesz egyszemélyes alakulata, az Alkotmánybíróság feladatkörének, az Alkotmánynak és a jogszabályok tartalmának megváltoztatása után már a köztársasági elnök jogkörein is fogást keres. Hiába, a forradalom elmossa a korábbi rendet, ezt kár is vitatni. A kérdés az, itt Európában mennyire van szükség a forradalmi hevületre... Lehet, sokkal inkább az ésszerű és polgár-barát közigazgatás kialakításával illenék foglalatoskodni, elvégre egy kerékkötőt se találni széles e hazában, nemhogy a parlamenti patkóban, aki hátráltatná a közigazgatás megújítását, az uniós reformokat, a struktúrák europaizálását. Mégsem ezt látjuk.

 

A köztársasági elnök egyfajta alkotmányossági korlátot is jelent, mikor a hozzá kihirdetésre megküldött törvényeket előzetes normakontrollra küldi. Ebben a mondatban hemzsegnek a 2002-2010 közti Fidesz számára oly kedves főnevek. A szocialista jogutódok (ld. kommunisták) által hozott kizsákmányoló törvények életbe lépését sorra az Alkotmánybíróság határozatai akadályozták meg, vagy eredményezték a szükséges változtatásokat. Ezekben a napokban azonban az Alkotmánybíróság egy kekeckedő, jogállamiságot felböfögő, igazi munkát sosem végző öregemberek csoportja, akik javarészt tanították az őket kritizálókat. Nemhogy tanították, mint ahogy azt fentebb írtam, patronálták is a fiatalokat, a kedvező politikai hátszelet jelentő döntéseket hozva. Ezzel nincs is semmi baj, elvégre azért van a bíróság (legyen szó akármelyikről), hogy valamelyiknek kedvezzen, majd egy későbbi esetben ellene ítéljen. Csakhogy! A hatalmi ágak megosztása és egymást ellensúlyozó erejének köszönhetően egyik sem csorbul a másik előnyére, lévén egymást ellenőrző és korrigáló intézményekről van szó. Most azonban ez a funkció teljesen kizárt, a kétharmados kormányzás nincs tekintettel az igazságszolgáltatás függetlenségére. A felszólaló Alkotmánybíróság megregulázása erőteljesen felborítja a hatalmi egyensúlyt, a törvényhozó és végrehajtó hatalom egybeolvadásának köszönhetően az igazságszolgáltatás függetlensége is csorbát szenved.

 

Az elégedett jobboldali szavazók hátradőlnek, mert Viktor rendet tesz. Ebben a mondatban csupa olyan szó van, ami sérti a baloldaliak mostanság hiperérzékeny fülét. Amíg a jobboldalon a "hibanélküli" lassan Orbán Viktor beceneve lesz, addig a baloldal mindig is kritikus volt vezetőivel szemben. Nem csoda, hogy az elmúlt húsz év csak úgy hemzseg a baloldal prominensei neveinek felsorolásában. A tekintélyelvűség oly mértékben gyökerezik a jobboldali szavazók szívében, hogy az sem zavarja őket, hazudtak nekik. Nem csak a kampányban, az azt megelőző években is. Az álszent ember onnan ismerszik meg, éveket tölt azzal, hogy agitáljon valami mellett, majd lehetőséghez jutva pontosan azt teszi, ami miatt másokat megszólt. Kormányon minden ember esendő, az egyetemes igazságérzet és az államférfiúi ambíciók hirtelen kormányzati realitásokig törpülnek.

 

A tizenöt millió magyar köztársasági elnöke így lesz egy szép múlttú dedikálóművész, az ellenoldal hívei és a talán növekvő táborral bíró kiábrándulók pedig tanácstalanul lófrálgatók. Mert az már bizonyítást nyert, egyik sem jobb a másiknál.

 

Zárszóként pedig Antall József volt miniszterelnök máig ható szavait idézném, mindenki vérmérséklete szerint döntse el, mire is értem:

 

"Tetszettek volna forradalmat csinálni!"