Prolihisztor

Kultregényből filmet készíteni, az az igazán író-rendező próbáló teljesítmény, ha még sikerülne is. Kortárs terén a szememben a legjobb ezen a téren Finchertől a Harcosok klubja, atmoszférikus, miközben atomjaira szedi a modern (fogyasztói) társadalmat. Valami hasonló lehetett az '50-es években a beat-nemzedék körében Jack Kerouac regénye, az Úton. Mind az első szerkesztett kiadás, mind az azóta kiadott Az eredeti tekercs a világháború utáni lelki romokból továbblépni képes, megcsömörlött és nihilista, mégis tartós és igazi értékekre szomjazó fiatalok özönlötték el Amerika útjait. Az értékválság ma inkább a gazdasági válságból való kilábalással és a lakosságot megosztó afgán-iraki háborúk megítélése valami hasonló, de inkább egzisztenciális, mint spirituális útkeresés, ebből kifolyólag messze nem nyújtja a mai mozis korosztálynak egy egyébként az eredetihez képest kilúgozott és súlytalan adaptáció.

Ötödik éve dübörög az Alkonyat-franchise, s ezzel el is értünk a végére: Stephenie Meyer világsikerű könyvsorozatának záró epizódját a "minőségi feldolgozás" elvei mentén két részletben mutatták be, ennek jött el éjfélkor a második, a záró rész lezárása - ha ez logikusan meg nem is fogalmazható. Semmiképp sem lehet elmenni szó nélkül a jelenség mellett, ami kis kamaszlányoktól egészen a középkorú nőkig lázba hozza a társadalom feminim tagjait (ha nem is teljes körben). Tény, hogy az éjféli vetítésen alulreprezentált volt a hímnem, ennek ellenére érezhető, hogy próbálnának nyitni a még nagyobb rajongótábor jegyében a közönség férfi tagjai felé, azonban ez a kísérlet hamarabb elvérzik, mint a vámpírok áldozatai.

Ne is szaladjunk előre, vegyünk sorba a záró etap pozitívumait: első körben örvendezzünk, mert lezárták az Alkonyat-szériát. És, csapó! Nincs más, ami pozitívumként említhető. A történet szerint Bella tökéletesen átalakult vámpírrá, Edward ujjong, hogy él a felesége és közös gyermekük is. Aki a legkomolyabb vérszívó, elvégre még a méhben majdnem kiszipolyozta a saját anyját (ennyit az áldott állapot szimbolikus ábrázolásáról). A kislány, Renesmee úgy nő, mint máshol a vírustenyészet, pár hét alatt átlagos nyolcéves kislánynak simán eladható. Közben a gaz Volturi tudomást szerez a halhatatlan gyermek létezéséről, ami önmagában is törvényszegés a szabályozhatatlan gyermekek ámokfutásai miatt. Jön is a nagy szembenézés, az előzetesből ismert "epikus" méretű csatajelenettel - aminek végén az egész mozi felröhögött! Úgy hinné az ember, éjféli premierre a mániákus blogger mellett csak a tényleg hardcore-fanok járnak (na meg a trendkövetők), épp ezért volt mellbevágó, hogy ilyen reakció megszülethet.

Amíg a rajongók vágják a centit az alig több mint egy hónap múlva (november 15-én) érkező Alkonyat-széria záró epizódjáig, addig itt egy hivatalos plakát.

Idén már másodjára értekeznek nekünk ide bele az arcunkba Hófehérke kalandjairól, míg az első kör pontozás alapján kiesett az érdemesebb feldolgozások közül addig az újabb változat már a masszív hentelésbe és Tolkien-mitológia megidézésébe menekülve igyekszik diadalt aratni, elődjéhez képest sokkalta nagyobb csavarokat hajítva a romantikus mesei gépezetbe.

Közös jegyeik alapján erős gonosz boszorkányt sikerült karakterizálni, azonban a szarkasztikus humor helyett a mélabús és sötét tónusú mágiához fordultak, brutálisan dús szemöldökű főszereplőnő helyett brutálisan tátott szájú hősnőt kerítettek. Férfiak terén is hatalmas a differencia, snájdig herceg helyett a fejszés vadász lesz az érzelmek rabja, a törpék maradtak viszont törpék, abból is az útonállóbb fajta, még ha második olvasatra sikerült már stílusosabb mélynövéseket prezentálni.