Ütött a végítélet napja, most már nem csak Jane Austen világsikerű könyve lett a zombik martaléka, de Lincoln elnök életpályája a vámpírok árnyékában került újraírásra! Seth Grahame-Smith saját könyvéből írt forgatókönyvére csaptak le Hollywoodban, a megkérdőjelezhető sikerű adaptációra pedig Timur Bekmambetov rendezőt kérték fel. Első blikkre jó választás, elvégre a derék orosz rendező bizonyította már rátermettségét mind a témában (Éjszakai őrség), mind amerikai terepen (Wanted). Ha teljesen őszinte akar lenni az ember, akkor kénytelen bevallani, valahol motoszkált a gondolat, milyen lenne egy hasonló történelmi-fikciós mash-up, főleg egy karakteres rendező által levezényelve, vámpíros témában ilyen minőségét tekintve ínséges időkben, amikor csak a csillogó vámpírok futnak…

Abraham Lincoln (Benjamin Walker) kisfiú kora óta retteg, ekkor vesztette el édesanyját: a háziasszony vámpírharapás áldozata lett, melynek a fiú szemtanúja volt, még ha az eseményeknek nem tudott ilyen jelentőséget tulajdonítani. Édesapja haláláig csak tervezgette a bosszút a fiatalember, majd egy alkoholgőzös éjszakán bosszút kívánt állni édesanyja gyilkosán. A kísérlet majdhogynem az ő halálával ért véget, a vámpírrá alakuló férfi vérszomjától csak egy kocsmában megismert vadidegen, Henry Sturges (Dominic Cooper) közbelépése menti meg. Henry vámpírvadász, aki célt ad Abraham bosszúvágyának, mind jobban megzabolázva a Springfield városában ténykedő vámpír-populációt. Lincoln mind nagyobb szerepet vállal a közéletben, melynek nem kis mértékben Mary Todd áll a hátterében, egy tehetős család lánya, akinek vőlegénye politikai karrierről álmodozik. Főhősünk azért, hogy egyrészt védje embertársait a vámpíroktól, másrészt védje saját gyarlóságuktól a rabszolga-tartás miatt, egészen az Amerikai Egyesült Államok elnöki pozíciójáig küzdi fel magát. A polgárháború során azonban újabb nehézségek érik, a föderációs seregeket vámpírok tömegével töltik fel, ezzel is megnehezítve az elnök vámpírellenes harcát.

Amennyire izgalmasnak hat ez a kis összemosás, annál borzasztóbb az egész: Lincoln a filmben egy ezüstbevonatos fejszével irtja a vámpírokat, azok pedig szociológiai tanulság gyanánt a város vezető, tehetős emberei közül kerülnek ki. Igen, a gazdagok többsége vérszívó, akik főleg a rabszolgák életének értéktelensége révén tudják felhizlalni magukat, állandó vérutánpótlással rendelkezve. A sztori egyszerűen gyatra és gyermeteg, a vámpírok valami borzasztóan gyenge CGI-vel készültek, nagyjából az Alkonyat-széria effektjeire számítson a néző. Emellé párosulnak még a borzasztó szűrőválasztások, az acélszürke és a bántóan vöröses váltogatása 3D-vel párosítva tényleg kihívás a vállalkozó kedvű, mazochista nézőnek. Egyetlen üde motívum a színészi játék, amely azonban túlságosan kevés és elveszik a maszkok és effektek alatt. Walker elnökké válásának útja szórakoztató, jól áll neki a balta, csak épp a karakter esetében szürrealista ebben a közegben. Cooper mint vámpírvadász nagyjából hasonlóan nagyképű és harsány, mint volt Howard Stark szerepében az Amerika Kapitány című filmben ami tényleg üde színfoltja volt a filmnek. Női fronton kapunk egy színtelen, egy kezeden megszámolható alkalommal életszerű Mary Elizabeth Winsteadet a leendő Lincoln-né szerepében, míg a vámpíroknál  sikerült egy modellel erősíteni: Erin Wasson a vérszívó feleség, Vadoma szerepében több élettel töltötte meg kihűlt testű figuráját, mint tette azt az élők közé tartozó Mrs. Lincoln esetében Ms. Winstead.

Értetlenül állok a film után a mozi előtt. Először is, Bekmambetov korábbi művei alapján álmában kreatívabb vámpír-sztorit fingik össze, mint amit most levezényelt. Aztán persze belegondolok, hogy mikkel is bukott az utóbbi időben: a zseniális előzetessel bíró Apollo 18 szánalmas átlag horrornak bizonyult, A legsötétebb óra gagyi UFO-inváziós tini akciófilm. Vajon ezek produceri szerepvállalásai, valamint ez a Lincoln vs. vámpírok kellettek ahhoz, hogy megkapja a zöld utat a Wanted 2? Akárhogy is nézzük, egy szóban összefoglalva, ez bizony szar (pedig még Tim Burton is atyáskodhatott egy sort - mondjuk manapság már az ő neve sem jelent garanciát a sikerre). Elég csak megidézni, ahogy Lincoln és aktuális áldozata a vágtató musztángok hátán szökdécselve vívják élet-halál harcukat, a puskába töltött ezüst keresztről nem is beszélve… Ezek után nem csoda, hogy Amerikában bukott, a gyártási költségek felét hozta (37 millió $), míg a külföldi bevételekkel is csak a nullszaldó felénél tartanak.