Prolihisztor

Megérkezett a közepes érdeklődéssel és sok negatív felvetéssel övezett Noé teljes előzetese. Igaz, ami igaz, nem lehet újat mondani a sztoriról (bár megpróbálják), a látvány pedig kérdőjeles egyelőre. A CGI-állatok vonulása remélhetőleg sokat fog javulni márciusig, mert így elsőre az a leggyengébb láncszem. Aronofsky vezénylése alatt remek színészgárda jött össze, a kifogás nem is aktor-oldali lesz. Valószínűleg Roland Emmerich eközben a fejét veri a falba, hogy ezt a ziccert kihagyta.

Világokat rengető módon dübörög a Marvel Phase 2 alcímre keresztelt második felvonása, melybe Vasember kicsit erőtlenül, szinte már bádogemberi esetlenséggel mentette meg a nőjét és a saját becsületét, na meg termelt laza 1,2 milliárd dollárt világszerte. Persze, a pénz szentesítette az eszközt, melynek egyik részeként a stúdió könnyedebbre veszi a figurákat, bebetonozva a szembenállást Christopher Nolannel és Batman figurájával, a DC sikerkovács párosával (ami már trió a sikeres Superman-reboot után) szemben. A már említett Vasember lazasága belopta magát a mozirajongók szívébe, Amerika Kapitány jégmezőkön túli lojalitása lenyűgözheti a patriótákat, a csapatfilm szimplán csak egyesítette az összes karakter erényét. Thor pedig a maga isteni mivoltának pátoszától terhesen érkezett el a legújabb kalandok mezejére, ahonnan már nincs visszaút.

A világok harca (höhö, nem Welles) lassan a végére ér, a Loki gerjesztette hullámok elcsitulni látszanak, az asgardi erők (élükön Thorral) megfékezték a harcokat mindenhol. Közeledik azonban egy 5000 évente előforduló együttállás, aminek révén a világok átjárhatóvá és ezáltal egyszerre leigázhatóvá válnak. Ezt használná ki a sötétség utolsó (?!?!!?) nagy alakja, Malekith, hogy az általa kreált végtelen energiával, az Aetherrel elpusztíthassa a világokat, újra elhozva a sötétség idejét. Mindez azonban a semmiből felkészületlenül éri az asgardiakat, mert az ő tudomásuk szerint az összes sötét erő elpusztult akkor, mikor Odin apja, Bur elpusztította a sereget és velük együtt az Aethert is. A még mindig lehegerlően izmos Thor pedig magához karolja kedvesét, Jane Fostert és szembeszállnak a végtelen erővel, melyet még nagyapja sem mert elpusztítani.

A látvány lenyűgöző, a különböző világokba nyert betekintések káprázatosak, a csatajelenetek, főleg Asgard ostroma lehengerlő – nem csoda, hogy csak némi villám és pöröly állította meg az inváziót. A poénokra néhányan érzékenyek lesznek, mert egy ilyen fajsúlyú történetbe ez nem fér(het) bele egy pucéran rohangáló fizikus, egy lagymatag felvezetésű „szerelmi” szál, a még mindig csak egyszemélyes főgonosz-állomány pedig már repetitívnek hat. Mégis, a Marvel azért működik ennyire dinamikusan, mert pontosan azt a közönséget találják meg, aki jegyet vált: legyen fiatal vagy korosabb, férfi vagy nő, mindenki megtalálja a saját igényének valót. Érződik a fejlődés, hiszen Kenneth Branagh rendezésének színpadiassága és modorossága csak nyomokban fedezhető fel, másrészt az új rendező Alan Taylor korábbi munkássága, a Trónok harca stílusában és műfajában is illeszkedik Thor történetéhez.

Az emberiség és a Föld eltörpül a 8 másik világ erejével szemben, mégis itt eszkalálódik minden és mindenki, aki és ami képes megmenteni az univerzumot, leselkedjen arra bármilyen veszély. Ezzel a szolidan olvasztótégely mentalitással nem csoda, hogy az egyetemes üzenetű képregény-világ könnyen utat talál a nézőkhöz, mert megerőltetés és direkt szimbólumok nélkül is rajongani lehet a szuperhősökért. Azokért, akik legyen bármilyen erejük is, még nálunk, szimpla halandóknál is esendőbbek és kiszolgáltatottak. Szembe kell nézni olyan vágyakkal, amivel évezredek óta senkinek nem kellett. Hiába van ott kéznél a szépséges Sif, Thor akkor is a földi nőt, Jane Fostert választja, aki mellett nem a dicső harcok, hanem a szorgos hétköznapok várják – már amikor jön és egyik évben szólóban, a rá következőben pedig csapatban ment meg mindannyiunkat. Jogos a polemizálás, vajon miért választja egy istenség a halandóságot és az egyszerűséget a halhatatlan dicsőség helyett, de itt már a karakter és a történetek felének a létjogosultságát kérdőjelezzük meg. Ez egy döntés, amit el kell fogadni – persze kritizálhatunk, mint minden, egyéni vélemény alapján hibás döntést.

Ami miatt még mindig a DC élvezi az előnyt, az a következetesen sötét tónus, mely nem fér bele a Marvel univerzumába - a két istálló karaktereinek különbsége is ebben rejlik. Amennyire sötét és folyamatosan fájdalmas a DC világban a küzdelem, addig a Marvel minden erőfeszítés mellé prezentál egy vidám vagy legalább önmagában pozitív cselekményt. Ld. Pókember állandó humorizálása, Thor színpadias, sármos megjelenése, Amerika Kapitány naiv rácsodálkozása a gonosz erőkre. Egyszerűen ilyen a világ, itt nem lesz alkoholista és önmarcangoló Vasember (bármennyire is várta volna az elfogult rajongó a 3. rész kezdetén), nem fogja Amerika Kapitány kevésbé védelmezni hazáját annak elkorcsosulása miatt. Ideák közti háború ez, melyet anyagilag vitathatatlanul a Marvel nyert meg eddig, míg a DC csak keresgéli saját egységes univerzumához a kulcsot.

A végére maradjon mindenki a helyén, mert két záró jelenet is érkezik, az egyik (az ütősebb) a pofás képregényes behatású stáblista elején, a másik pedig a film legvégén. 8/10, mert egyre jobb a karakter és az őt övező egyéni hangvétel.

Ugyan a mozgóképes szekció nem győzött meg, de poszterek terén nagy bizalommal fordulok Thor kalandjainak második köréhez. Főleg, hogy pótforgatások révén Loki (Tom Hiddleston) még nagyobb szerepet kap majd. Visszatér mindenki az első részből, szóval Natalie Portman, Anthony Hopkins, Kat Dennings, Idris Elba, Stellan Skarsgard. Hazai bemutató november 14.

Szimplán Hammertime!

Megjött az egy hete masszívan beharangozott 2. előzetes az asgardi isten novemberi kalandjához. Akció lesz bőséggel, a nagy közönségkedven Loki karaktere is visszatér, a Bosszúállókban csak emlegetett Jane Foster újra képbe kerül... Mégis, valahogy nem áll össze ez a sztori. Az első rész a bárgyúsága ellenére is tudott működni (nemhiába, Kenneth Branagh ráérzett az északi istenek mentalitására), most azonban csak keretet ad Asgard, annak ellenére, hogy ott is pusztít majd Malekith. Az a főgonosz, aki csak felvillanásnyit szerepel egy olyan előzetesben, ahol ő fogja mozgatni a szálakat. Nem értem, mire fel ez a nagy titkolózás, akkorát nem fog szólni ez a karakter, mint tavaly Thanos megjelenése a Bosszúállók end creditjében. Sebaj, így is megnézésre ítéltetett, csak valahogy már elpolgáriasodik szegény Thor - sebaj, november 14-éig csak megbarátkozom ezekkel. Na meg Alan Taylor direktor személye is bizakodásra ad okot, aki ugyan eddig csak sorozatok epizódjaiért felelt, de ott Trónok harca, ró és kamuhős, Mad Men - Reklámőrültek, Maffiózok, Lost - Eltűntek, Gyilkos utcák és Oz szerepel az életműben.

A Red 2 második előzetese érkezett hozzánk és még mindig kúl!!!

What happens in the Kremlin, stays in the Kremlin!

Megérkezett az első mozgókép és (pár nappal korábbról mellékelve) az első poszter is a kalapácsos Superman sztorijának késő őszi folytatásához. Visszatérnek a szereplők, azonban ez az új ellenség egyelőre megfoghatatlanul semmilyen - értem én a földi pusztítás lényegét, de valahogy akkor sem az igazi. Aztán majd egy komolyabb, második trailer úgyis meggyőz, hogy kötelező Marvel-darab, mint eddig mind. Igen, ahogy az első Thor is! Hazai bemutató október 31.

Megérkezett az egyik legbetegebb ügynökfilm folytatásának posztere és előzetese is. Ebben a filmben leharcolt, nyugdíjas ügynökök szállnak szembe az őket üldöző fiatal generációval. A főbb szerepekben: Bruce Willis, Morgan Freeman, John Malkovich, Helen Mirren, Mary-Louise Parker - hozzájuk társul Anthony Hopkins és Byung-hun Lee. Kinti bemutató augusztus 2., hazai információ egyelőre nincs.