Szolgáltató adatai Help Sales ÁSZF Panaszkezelés DSA

A torrent rossz! Értem?

Érdekes dologra lettem figyelmes. Kis ideig szöszmöszöltem egy magyar torrentoldal statisztikái közt, majd egy igazi ellentmondásra akadtam, mely azonban kicsit bővebb magyarázatra szolgál.

A filmipar unos-untalan (főleg, mióta van szélessávú internet) mást sem szajkóz, minthogy a gaz letöltők mennyire megkárosítják az iparágat. Erre a hintára sokan beszavaztunk már, savaztuk a letöltést, mennyire nem szép dolog, hogy mások munkáját nem becsüljük semmire, arról nem beszélve, sok esetben milyen minőségben vagyunk képesek ezeket az alkotásokat megtekinteni. Mert biza ez mind igaz, és mégsem az.

Első körben egy kis kép az oldal statisztikájáról:

Amit ebből első olvasatra észre lehet venni, hogy a legjobb 10-ben csak három! versenyző az, aki esetében nem csak mozis felvételről van szó, hanem hivatalos kiadvány kalózmásolatáról (kivéve Rossz tanár, mert ott a csak a hang mozis). A többi esetben a sokat szapult CAM varázsszó található a nevük mellett, mely már a moziteremből kijutva került a nethasználók elé. Ez azt a szomorú tényt erősíti, miszerint a minőség másodlagos, a gyorsaság a legfontosabb ebben a szegmensben is. Vagyis mindegy, mennyire sötét, pixeles, netán még a 3D-ről is lemaradunk, csak időben láthassuk a filmeket.

A második szembetűnő tény nem más, minthogy a nagy nyári kasszasikerek nem találhatóak meg ezen a listán. Se Harry Potter, se Transformers, se Karib-tenger kalózai nincsenek ezen a listán, pedig mint látható, ezeknél régebbi alkotások is szerepelnek a felsorolásban. Emlékezzünk csak, a Warner mekkora "balhét" csapott a Harry Potter bemutatója dátumának meglebegtetett késleltetésével kapcsolatban, mert a magyar oldalakról kerülnek ki leghamarabb a kópiák a világhálóra. Ezt annyiban sikerült megcáfolni, hogy ha nem világpremier egy film (ld. Amerika Kapitány, Zöld Lámpás, akkor az amcsi mozikból is kikerül a kópia, csak otthon az FBI veri a letöltők pöcsével a csalánt, itt meg a forgalmazó a miénkkel).

Hogy ebből mi következhet? Ha van hype és franchise, akkor beszalad boldog-boldogtalan, ha netán van némi kétely az emberben, akkor marad a kattintás? Lehet, valami ilyesmi van a háttérben, mindenesetre érdekes, hogy a milliárdosok klubjának idei újoncai közül egyiket sem tölti a magyar (éppenséggel). Talán még az is kidomborítható, hogy új hajnala virrad a csak dvd-re érkező filmek forgalmazásának? Kétlem, de érdekes, hogy ebből a 10-ből csak 2 alkotás az, ami bukott a pénztáraknál (Cowboyok és űrlények, Zöld Lámpás), a többi esetében szó szerint kiemelkedő bevételekről beszélhetünk (többszörösen megtérülő befektetéseknek bizonyulván). Ergo megdől(?) a tévképzet, miszerint a torrent hazavágná a filmipart? 

Ha ipari méretekben nézzük, akkor tényleg igaz lehet. Elég csak emlékezni, milyen vesszőfutás után sikerült csak életben tartani az MGM-stúdiót, de nem szabad elfelejteni, hogy ők sem a sikerfilmeken véreztek el, ahogy a Miramax és a Weinstein Company sem amiatt kerül(t) bajba, mert a sikerek elkerülték volna őket. A háttérben nagyon egyszerű dolog húzódik meg: mindenki filmet akar készíteni, mindenki ki szeretné élni alkotói vágyait, ami arrafelé még több pénzbe kerül, mint itthon. Ennek a keserű piruláját pedig a stúdiók nyelik le, ezért kell nekik évente minél több kasszasiker, hogy a "kis színesekre" is jusson (ezzel is elvéve az esélyét annak, hogy az alkotók belefáradjanak a blockbusterek kínálta extra terhelésbe). Ezzel a karitatív felfogással azonban dollár tíz- és százmilliók mennek el éves szinten, a nullszaldót meg sem közelítve. Vagyis igen, a nyári (vagy az év bármely szakán jelentkező) sikerfilmek az éves főkönyv kozmetikázását is elvégzik - a rajongók megszerzése/megtartása mellett. Azonban ezzel párhuzamosan lehetne okolni ugyanilyen erővel a fogyasztói társadalom filmkedvelő, mozilátogató részét is, hiszen nemcsak a "gaz" letöltők rontják a bizniszt, hanem a távol maradó jegyvásárlók is. Igaz, egy kisebb filmnél (jóval) kevesebb jut reklámra is, mégsem lehet csak a letöltést kárhoztatni. Elég csak megemlíteni az Oscar-szezon nagyágyúit (Fekete hattyú, 127 óra, A félszemű, A harcos), mert ezek az alkotások országos forgalmazásba jószerével csak a jelölések után kerültek, sőt, volt, amely csak a díjátadó után került mozikba. Érdekes, hogy az ilyen értékes filmek elkerülik a hazai forgalmazók figyelmét mindaddig, míg a plakátra fel tudták rakni a "2/3/4/5 Oscar-díjra jelölve" sort is! Mert ha így nézzük, akkor a torrenteseket a spórolás és a kényelem, míg a forgalmazókat a profitmaximalizálás és nem a művészi értékek mozgatják. Vannak ugyan olyan kisebb forgalmazók, akik szembemennek ezzek a fősodorral, kemény munkával és kulcsolással elérik, hogy olyan filmeket is bemutathassanak itthon, mint a Precious - A boldogság ára, mely szintén Oscar-bátya látókörébe került, csak témája miatt itthon senki sem akarta felvállalni a bemutatásával járó nem csekély anyagi kockázatot.

Ahogy a címben kifiguráztam Mackey bácsi híres-neves mondatát a South Parkból, akkor most puffogtatom: "A torrent rossz! Értem?"

Az okai egyszerűek: képminőség, hang, filmélmény, legalitás. Csakhogy egyben a sok esetben a leggyorsabb is, és mikor az információ korát éljük, nem maradhatunk el hetekkel, hónapokkal mások mögött. 

0 Tovább

Heti torrentlista

Torrenfreak letöltő-oldal hétről hétre vezeti a top 10-es listáját, mely számon tartja, melyik film bonyolította a legnagyobb illegális forgalmat a héten. Ezen eredmények alapján minimum megkérdőjelezhető, ezt a fajta forgalmazási módszert miért nem akarják legalizálni, ha ekkora tömeghez elérnek ezek a filmek, ráadásul hetekkel, olykor hónapokkal a filmszínházas bemutatók előtt. Vagy drasztikusan le kell csökkenteni a passzív várakozási időt, mely során az átlagos internet-felhasználó hozzájuthat egy-egy alkotáshoz, vagy fizetőssé tenné az egyébként ingyenes fájlcserélőket. Arról nem is beszélve, hogy még csak nem is kell a tökéletes képminőség az embereknek, hiszen a lenti lista első öt tagja még csak nem is hivatalos kiadvány netes kalózváltozata.

A TS (Telesync) moziban rögzített képanyagot takar, de vagy üres teremben, vagy vetítőteremben rögzített hanggal. Az SCR (screener) a videókölcsönzőkbe kiküldött VHS bemutató szalag rögzítése és digitalizálása, nagyon eltérő képminőséggel és rengeteg zavarásra használt képi elemmel, azonosítószámmal, másolásvédelmi telefonszámmal. A DVDscr annyival több, hogy itt már egy dvd-lemezről rögzítik a videót (mostanság a díjátadók környékén, a szavazóknak kiküldött kópiák körül kerül fel sok ilyen).

Ez is mutatja, hogy mennyire nincs szabályozva, illetve mennyire megkésve szabályozzák csak a filmforgalmazást. A jelen kor digitális fejlődése már mérföldekkel a mozitermek előtt jár, ideje lenne, hogy globális szinten felzárkózzanak a forgalmazók, mert a szakadék csak növekedni fog, ahogy a veszteségek is.

Arról nem beszélve, hogy az itt látható filmek közül 6 még fut a mozikban, a Boszorkányvadászat mostani heti premier, A király beszéde és a 127 óra majd csak februárban kerül bemutatásra, míg az Ultramarines valószínüleg csak dvd-n fog itthon kijönni.

 

  1. Zöld darázs (TS)
  2. A király beszéde (DVDscr)
  3. 127 óra (DVDscr)
  4. Megaagy (SCR)
  5. Boszorkányvadászat (TS)
  6. Ilyen az élet
  7. A közösségi háló
  8. Ultramarines
  9. Eredet
  10. Utódomra ütök (TS)
0 Tovább

Prolihisztor

blogavatar

Szelektált válogatás egy harmincas webpolgár gondolataiból, filmes írásaiból. Vélemény-folyam, mely műfajokhoz és témákhoz nem, csak személyhez kötött.

Legfrissebb bejegyzések

Utolsó kommentek