Poszter: Hunger Games: Mockingjay Part 2

Spoileres poszter azoknak, akik nem tudják, mi történik a trilógia kettébontott záró kötetének második felvonásában. Hull a Snow, az tuti, talán a tavalyi etap miatt csalódott rajongókat sikerül látvánnyal és érdemi drámával kárpótolni. Hazai bemutató november 19.

0 Tovább

Poszter: The Hunger Games

Dübörög a Cannes-i Filmfesztivál, így várhatóan jönnek majd az idei filmekhez is ínyencségek. Kapásból Az éhezők viadala-franchise-zal nyitnám a sort, leszállított nekünk a marketing egy olyan szovjet tankönyvekbe való posztert, melynek köszönhetően tömegével jelentkeznének önkéntes téesz-termelőnek a mai fiatalok, ha tudnák, mit is jelentene...

Ettől függetlenül sivár, melankólikus és hervatag, ami jól jellemzi a kettébontott záróepizód okán érzett rajongói elégedetlenséget. Sebaj, novemberben újabb young adult-széria kopik ki a mozikból, hacsak rá nem veszik Suzanne Collins-t, hogy írja meg mondjuk a nagy háború történetét, aztán jöhet is a prequel-trilógia.

Viccet félretéve, ez a poszter csak a beköszönés a Lionsgate vezető marketingesének, Tim Palen új, a Photographs From The Hunger Games című képes könyvének. Lehet már előrendelni, június 29-ével kapják meg a szorgosak, míg a kereskedelmi forgalomba július 29-én kerül. Kíváncsi vagyok, vajon mennyi spoileres kép lesz majd benne úgy, hogy a könyv már letudva, így nem nagyon van meglepetés egy igazi rajongó számára.

0 Tovább

Kritika: Az éhezők viadala: A kiválasztott 1. rész

Az Alkonyat leáldozása után egy történetét tekintve radikálisabb és társadalomkritikusabb széria uralja a Young Adult-filmek táborát, Suzanne Collins Éhezők Viadala-szériája. A három kötet filmes adaptációi egyre nagyobb anyagi sikert könyvelhetnek el, aminek okán a 3. kötetet ketté is bontották, ahogy az élelmes produceri előrelátással ildomos. Ennek eredménye is megvan, az eddigi legvitatottabb epizód készülhetett el, a leggyengébb amerikai nyitó hétvégi bevétellel (123 millió $, szemben az első rész 152 és a második rész 158 milliójával). A teljes harmadik kötet kronológiai megfelezésével épp a gyengébb szegmens került a mozikba, bőséges negatív kritikát generálva és erősítve a kettébontások elleni felhangokat. Hiába vitte végig a projektet Francis Lawrence rendező, az eddigi két filmje okkal kapott negatív megjegyzéseket is.

Katniss túlélte a Nagy Mészárlást, kimenekítik a 13. körzetbe, ahol az ellenállás gyűjti erőit. Főhősünket megtöri a tény, hogy Peeta a Kapitólium foglya lett, őt személyesen pedig az ellenállás vezáralakjává, a Fecsegő Poszátává szeretnék változtatni. Jó kamaszlányhoz méltóan végig is vívódik minden egyes dilemmán, egyetlen biztos vonalat sem követve. Ez a fajta útkeresés nem csak a lázadásban vállalt nyilvános szerep ambivalenciáját, de magánéletének bizonytalanságát is hektikusan imbolygóvá teszi. Hol Gale, hol Peeta az, akit közel érez magához, miközben nap mint nap meg kell felelni a Poszáta szerepének. Ez utóbbi révén szembesül a 12. körzet porig bombázásával és a lakosság szinte teljes körű kiirtásával, mely annyira felkorbácsolja a benne dúló indulatokat, képessé teszi az ellenállás jelképévé válni – még ha csak a kamerák előtt is.

A kettéosztott regénynek kezdjük a hátulütőivel. Viszonylag kevés cselekménydús szituáció zajlik a könyv első felében, sokkal inkább a belső vívódás jellemábrázolásával szembesülhetünk. Ezt a film ügyesen igyekszik is kerülni, nem belefojtani a szériát a nyivákoló tinihangokba. A 13. körzet aprólékos bemutatása, az ellenállás erejének és múltjának érzékeltetése tágabb kontextusba emeli az eseményeket, így lehetőséget adva a történet nagyságának érzékeltetésére. Az eddigi társadalomkritikus, zömmel Kapitólium-ellenes, nagyhatalmi erőfitogtatást megkérdőjelező ábrázolásmód mellé a gerilla hadviselés, a földalatti mozgalmak és a kisember ellenállása az erőfölénnyel szemben mind szép dramaturgiai ízt adnak a demokratikus tanmesének. Mert ez szépen vázolt, idilltől mentes, poszt-apokaliptikus mese a demokrácia erejéről, az alulról szerveződő népuralomról, a magad uram-mentalitás erejéről. Mindezt egy kamaszlány megtört szellemének mind mélyebbre és mélyebbre taposásával, fizikai és lelki terrorizálásával kapjuk kézhez, hogy érezhessük, mennyit is képes elviselni az emberi szellem és test.

Az erények egyértelműen a színészi alakítások és a könyvhöz képest ügyesebb dramaturgia mellett szólnak. Alakítások terén Jennifer Lawrence már rég Katnissként aposztrofálható (bár tény, nem annyira éhező karaktere mind a mai napig bőséggel okoz felháborodást a fanatikus rajongók körében), árnyaltan és érzékenyen hozza a megtört lány figuráját, még ha néhol kicsit hirtelen váltásként robban ki belőle az érzelmesebb megnyilvánulás. A korábbiakban fontosabb karakterek még jobban perifériára szorulnak, Josh Hutcherson Peetája összesen 4 jelenetnyi lehetőséget kap a filmben, de aki ismeri a regényt, ismeri az okokat is. Ez a hosszabb altatás megfelelően felvezeti a karakter visszatérését és a személye körül ezek után felmerülő kérdések problematikáját. Gale-ként Liam Hemsworth még mindig csak biodíszlet a női nézőknek, kevés motivációval és inkább szenvedő arcszerkezettel. Haymitch (Woody Harrelson) és Effie (Elizabeth Banks) hozza a szerves kapcsolatot az eddig látottakkal, miközben mindketten saját személyes pokluk mélységeit járják meg, mégis a legszórakoztatóbb figurák maradnak végig. Plutarch szerepében Philip Seymour Hoffman utolsó előtti megnyilvánulásainak lehetünk szemtanúi, így természetesen felértékelődik minden vásznon töltött másodperce, de enélkül is az egyik legjobb alakítás az övé. Az elnökök pedig megadják a politikai játszmák minden járulékos mocskát, Snow (Donald Sutherland) a kegyetlen diktátor, aki a kórházakat is bombázza, míg Coin (Julianne Moore) a megkérgesedett szívű özvegyasszony és elnök, aki végletekig pragmatikus és uniformizált körzet élén építgeti a civil és katonai ellenállás erős alapjait.

Egy-két szempontból érthető kettéválasztás eredményeképp a leginkább akciószegény epizódon lehetünk túl A kiválasztott 1. részével, de érdemes megjegyezni, ez főleg a karakterek árnyalásának és az ellenállás felfuttatásának az epizódja volt. Innen már csak fentebb van, elvégre két komoly ütközet van hátra az akcióbuzik örömére, kevesebb lelkizés mellé sokkal több drámaiság kerül majd a lázadók Kapitóliumig tartó menetelésében. Értékelés 7/10, ami főleg a színészgárdának és Jennifer Lawrence betétdalának érdeme. Egy év múlva pedig a nagy finálé! És egy kis utószó: megy feliratosan a mozikban, vidéken is (pl. Békéscsaba, Debrecen, Szeged, Székesfehérvár, Veszprém), nem csak a Cinema City hálózat tagjai, úgyhogy aki teheti, nézheti eredeti nyelven.

0 Tovább

Poszter, trailer: The Hunger Games: Mockingjay part 1

Katniss története a célegyenesbe ér, de a befutót majd csak jövő novemberre kapjuk meg. Addig a message Snow elnök úrnak: If we burn, you burn with us! Igazából a poszter, érdekesebb, mint az előzetes, többet bogarásztam, mint a mozgóképes részt. És ne felejtsük el, Philip Seymour Hoffman utolsó filmje. Sad Keanu lettem...

0 Tovább

Csendélet - Hunger Games: Mockingjay Part 1

A karakterposzterek után egy kis nyugalmat árasztó sorozat, zömében a 13. körzet lázadó katonáival a középpontban. Hazai bemutató november 20-án esedékes, az meg már csak szűk 2 hónap. Pont elég arra, hogy bokrosabb filmes teendők közepette újraolvassa az ember (vagy annak fia, netán lánya) a könyvváltozatot, újranézze az előzményfilmeket.

0 Tovább

Trailer: The Hunger Games: Mockingjay Part 1

Hála a Comic Connak, kaptunk végre sztorizós mozgóképet A kiválasztott alcímű 3. kötet kétrészes filmes adaptációjának első feléhez. Katniss most már kénytelen lesz azzá a szimbólummá válni, ami egységbe fogja a 13. körzetbe menekült lázadókat és a többi körzetben megbúvó elégedetleneket. Hazai bemutató november 20.

0 Tovább

Trailer: X-Men: Az eljövendő múlt napjai

Az ezredforduló megreformálta a képregényfilmek műfaját: 2000-ben mutatták be az első X-Men-filmet, mely révén már nem csak a kockáknak tartott fanok nyáladzottak a Marvel hőseire, hanem az egész világ. Ezt követte a DC is, most már ott tartunk, hogy ezen két istálló filmjei viszik a prímet a bemutatók közt. Ezekre az újabb és újabb folytatásokra, crossoverekre, rebootokra és előzményekre kíváncsi a moziba látogatók többsége (szigorúan mennyiségi alapot véve a jegybevételek alapján). A Marvel csúcsra járatta a Bosszúállók gépezetét, a főbb karakterek sikeres különálló és egybegyűjtött csapatként is megállták helyüket.

Az X-Men kicsit kifújta magát, majd jött a 2011-es előzmény, mely kicsit bővebb távlatokba helyezte a mutáns csapat múltját. Ezt követően egyértelmű volt, ezt az utat kell járni, de hogy volt merszük a Days of Future Past történeteit megfilmesíteni, ahhoz Rozsomák-féle adamantium-tökre volt szükség. Hogy érzékeltessem a kevésbé jártasakkal, az események nagyjából a Felhőatlasz szintjén mozognak, bár egyik karakter sem lesz más nemű a sztoriban, de szervesen összefüggő és három (az előzetesben főleg csak a '70-es évek és a jövő szerepelt) különböző idősíkon játszódó események tanúi lehetünk majd jövő májusban. Eddig minden adott ahhoz, hogy az egyik legjobb képregényadaptot láthassuk, ha engedték Bryan Singert kibontakozni, nem lesz panaszunk.

Update: szinkronosan is bevizsgálható a kevésbé jó angolosoknak

0 Tovább

Poszter: Az éhezők viadala: Futótűz

Messze még a novemberi bemutató, de kaptunk a Lionsgate jóvoltából két agyon fotóboltolt posztert, melyen a Viadal győztesei pózolnak a Győzelmi Körút során. A filmet már Francis Lawrence rendezte, de már a záró rész, a kettébontott A kiválasztott is általa dirigáltatik. A képeket elnézve anyagilag el lesznek eresztve, ami az első rész néhol gyermekien spórolós megoldásait talán feledtetni fogja. Kinti bemutató november 22. - itthoni céldátum még nincs.

0 Tovább

Napos oldal (2012)

Szép lassan minden indulót sikerül megismernünk a 2012-es évet záró díjátadó-szezon nevesebbjei közül. Jelen esetben a 8 Oscar-díjra jelölt (legjobb férfi-, női főszereplő, férfi-, női mellékszereplő, rendező, film, adaptált forgatókönyv) Napos oldal került elém, amelyet A messzi dél vadjaihoz hasonló előzetes bizalommal tekintettem meg. Kisebbet csalódtam, mint Hushpuppy kalandjaiban, nem kapott el annyira az idegbaj sem a felelőtlen szülők miatt (bár azért erre itt is kitérek), jobban is tetszett, de akkor sem értem, mire fel a hatalmas pozitív hírverés a film körül. Indie-környezetbe bújtatott A-listás egykori és mai sztárok egy érdekes alaphelyzetű komédiát hoznak le meglepően ügyes végeredménnyel, de semmi több.

0 Tovább

18. Critics' Choice Awards

Az Oscar háza táján több, lassan már szokványosnak mondható, érthetetlen döntés született. Így például Ben Affleck be sem került a legjobb rendezők közé, ellenben itt nem csak rendezőként diadalmaskodhatott, de a legjobb filmért is átvehette a díjat. Hiába így a rekordszámú jelölés a Lincoln mellett, a 13 jelölésből hármat sikerült csak elhódítani. Az este másik nagy nyertese a Napos oldal, valamint Jennifer Lawrence: a film a vígjáték kategóriában vitt mindent, a hölgyemény pedig akciófilm és vígjáték terén sem talált legyőzőre.

0 Tovább
«
12

Prolihisztor

blogavatar

Szelektált válogatás egy harmincas webpolgár gondolataiból, filmes írásaiból. Vélemény-folyam, mely műfajokhoz és témákhoz nem, csak személyhez kötött.

Utolsó kommentek